A Renault szinte mindig jelen volt a raliversenyzésben, de valahogy sohasem mélyültek el benne annyira, mint a Formula–1-ben. Ugyan a francia márka nevéhez fűződik az első, 1973-as rali-világbajnoki cím – akkor még csak a gyártók számára írták ki –, de a siker nagyrészt az Alpine-nak volt köszönhető.

Az Alpine-ok sikerét hamarosan megtörte a Lancia Stratos, és az új A310-es sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így a Renault radikális lépésre szánta el magát: a műanyag karosszériás sportautó helyett 1976-ban a fiataloknak szánt kompakt, elsőkerék-hajtású R5-ösből készített raligépet. A Renault 5 Alpine 1397 cm3-es motorjából 140 lóerőt hoztak ki, ami nem sokkal volt több, mint a Minik teljesítménye jó tíz évvel korábban. Igaz, az R5-ös ötfokozatú váltóval és elöl–hátul tárcsafékkel rendelkezett, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy igazán komolyan labdába lehessen rúgni vele. Az 1978-as Monte-Carlo Ralin mégis majdnem sikerült csodát művelni ezzel a parányi autóval, miután a gyári Fiat 131 Abarthok és Lancia Stratosok sorra elvéreztek. Jean-Pierre Nicolas győzött Porschéval, a második és a harmadik helyet Jean Ragnotti és Guy Fréquelin szerezte meg R5 Alpine-nal.

Ekkor már az Alpine-nál gőzerővel dolgoztak azon, hogy az R5-ben középre, a hátsó ülés helyére építsék a motort, a hátsó kerekeket hajtva, illetve a karosszéria ultrakönnyű anyagaival 1000 kilogramm alá csökkentsék az autó tömegét. Eredetileg a Peugeot-val és a Volvóval közösen használt V6-os motort akarták beépíteni, de túl nehéznek bizonyult. A megoldás kézenfekvő volt, és gyakorlatilag ott hevert a mérnökök orra előtt, hiszen az R5 Alpine-ból utcára készítettek turbós változatot. Az 1397 cm3-es motor az akkoriban érvényes 1,4-es turbószorzóval 1955 cmł-re jött ki, így a kérdés el is dőlt. Az utcai motor 160 lóerőt teljesített, a versenyváltozat az 1980-as bemutatkozásakor 210 lóerőt adott le, majd később 260-ra sikerült feltornászni a teljesítményt.

Az autóból 1981-ben Magyarországra is került, Ferjáncz Attila versenyezhetett vele az Európa-bajnokságban. Ferjáncz ekkor gyári támogatást élvezett, de persze nem azért, mert annyi Renault fogyott volna Magyarországon, hanem mert élesben, versenykörülmények között tesztelt a gyárnak. Egyebek mellett a murva-futóművet is Ferjánczcal próbáltatták ki.

Mihályi Csaba

(A teljes cikk - további képekkel - az Oldtimer & Youngtimer 2011. évi 2. számában olvasható.)